Kedves Naplóm!

Végre megérkeztünk Dél-Afrikába! Csodálatos hely. Egyből elfoglaltuk a szállásunkat. Kicsit fura volt, hogy minden szobánk egyszínű fehérre meszelt, Dunga szobájában pedig egy hatalmas, vasrudakkal megerősített franciaágyat találtunk. Ráadásul a Mester kapott egy akkora jégszekrényt, hogy a mexikói ombrék egy egész falut jégre tudnának tenni benne.

Kimarkoltunk néhány jégkrémet, aztán leültünk Playstationozni Luciónál. Ő mindig az Interrel van, de bárki elveri, mert folyton magának passzol hátrafelé, és ha hozzá kerül a labda, akkor elkezd üvölteni, hogy KI EZ A SRÁC, CSAK NEM A VILÁG LEGJOBB VÉDŐJE?? Tehát sosem jön ki a saját térfeléről. Én a Barcával vagyok, Messi ott játszik, sajnos jobb nálam, írtam már a fejlesztőknek, hogy ezt gyorsan orvosolni kéne. Végül bejött Melo és az első veresége után kibaszta (bocsánat, úgy beszélnek a többiek, mint Gattuso ha felidegesítik - rámragad, tudom, édesanyám nem lenne büszke rám) kihajította a csukott ablakon az egész konzolt, a tévét is. Aztán kirúgta az ajtót, és elment zuhanyozni.
Hamarosan Klébersont kellett lefeszegetnünk a háromsebességes retyóról, már fél órája rászippantotta a vákum a kagylóra, mire megérkeztünk; a stáb most keres lézeres aranyérműtétre lehetőséget a közelben. Szerintem nem lesz 100%-os az első meccsre.

Annyira megrázott minket az eset, hogy elmentünk megkeresni az étkezőt. Itt komoly meglepetés fogadott. Egy dupla szárnyú csapóajtó vezet a hatalmas svédasztalhoz, ahol hatalmas, krómozott bográcsban áll a kaviár, a pizza sem teljes kiörlésű, és egy apró, szakállas pigmeus-forma fickó éppen csirkékkel töltött gnút sütött.
Volt ott a gránátalmától kezdve, az epren és a banánon át mindenféle gyümölcs is. Az asztal szélén egy tálcán pedig porcukor, hogy mártogassunk. Mondjuk a fene tudja, hogy miért szedték szét csíkokra, erről még Dinho mesélt tavaly, de most sajnos nem volt itt, hogy megkérdezzem.

Épp megpróbáltam volna egy merőkanállal kaviárt merni, amikor szuszogva bekacsázott Maradona, és ránk sem nézve az arcába tömött egy félméteres kolbászt. Kicsit lefagytunk a srácokkal, Diego csak fél perc múlva nézett fel, és kezdett el puttanázni szafttól fröcsögő szájjal - nem pontosan tudom visszaadni, arról beszélt, hogy bekaphatjuk, és húzzunk a saját szállásukra, mert ez az övék, valamit mondott még egy rakás szarról, illetve arról, hogy olyan a medencénk, mintha belehugyozott volna egy rakás maláriás elefánt.

Így hát elvittek minket az argentinok szállásáról és megérkeztünk a sajátunkba. Kicsit elszomorított, hogy az elefántok tényleg belevizeltek a medencébe, különben mi az anyjának miért lenne ilyen meleg? Kajánk sincs túl sok, ami van abba is beleharaptak már. Dani Alves retyója pedig tele van fosva, és nem viszi le a sima öblítés.

Playstation sincs ezekben a kurva tarka szobákban.

Inkább lennék argentin.

Na jó éjt!
Ricardo 10

Ui.: Rájöttem miért jó a meleg víz. Holnap este medencés party, én hozom a csajokat, Ronaldinho is leutazik, ő is ígért valami meglepetést. Szerintem valami jó hangcucc. Fene tudja, mindig olyan sejtelmesen fogalmaz.

Utána gyónunk majd a mexikóiaknál.

Mégis jó brazilnak lenni.

 

* a csapatok különleges kívánságai alapján született a poszt